„A tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység, és annak pedagógiai feldolgozása a jogszabályban meghatározott nyolc területen. „
Jogszabályi háttér:
- 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
- 2/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény „107. § (1) A technikumban az érettségi vizsga megkezdésének feltétele legalább ötven óra közösségi szolgálat teljesítése”
- 110/2012. kormányrendelet (Nat)
- 20/2012. EMMI rendelet: 133§ (1-9)
- 2005.évi LXXXVIII. törvény (közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény): 3.-, 5.- 8.- 9.-és 10.§

Közösségi szolgálat célja:
• a személyiség fejlesztése, kompetenciák fejlesztése
• kritikus gondolkodás
• érzelmi intelligencia
• önbizalom
• felelősségvállalás
• szociális érzékenység
• együttműködés
• problémamegoldás
• empátia
• pályaorientációban fontos szerepe lehet
• az iskola pedagógiai programjának megvalósításához kapcsolódik, mint élménypedagógia-gyakorlatközpontú

Alapvető célok,elvek:
A helyi közösség erősítése: A közösségi szolgálat során végzett feladat olyan tevékenységet/tevékenységeket) jelent, amely(ek) a helyi közösség
javát szolgálják, és amelyek az iskolában vagy az iskola közvetlen környezetében ‒ esetleg néhány kilométeres körzetében ‒, vagy a tanuló lakóhelyén, vagy annak közvetlen környezetében valósulnak meg.
Szabad választás elve: A diákok ‒ a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján ‒ maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt, az iskola által pedig elfogadott tevékenységek közül.
Anyagi érdektől függetlenség elve: Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán a felek (pedagógus, intézmény, fogadó szervezet, magánszemély, diák, szülő) anyagi érdeke a programban nem merülhet fel, a tanulók tevékenysége nem juttathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz.
Az iskolai közösségi szolgálat választható területei:
a) az egészségügyi,
b) a szociális és jótékonysági,
c) az oktatási,
d) a kulturális és közösségi,
e) a környezet- és természetvédelmi,
f) a katasztrófavédelmi,
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység.
h)az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn-és balesetmegelőzési terület
Szolgálat időtartalma:
• minimum 50 óra (1 óra 60 percet jelent, utazási idő nem számít bele)
• legyen cél az 50 óra teljesülése legkésőbb a 12. évfolyam első félévére
• 9-11. évfolyamon lehetőleg egyenletesen elosztva
• felkészítésre és feldolgozásra 5-5 óra számítható
• 18 éves kor alatt reggel 06 óra előtt és 20 óra után nem végezhető iskolai közösségi szolgálat
• 16 év alatt
- tanítási napon maximum napi 3 óra (maximum heti 6
óra),
- tanítási szünetben maximum napi 5 óra (maximum
heti 12 óra)
A szolgálati tevékenységet fogadó szervezetek, ahol a diák a közösségi szolgálatot teljesíti:
KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATI tevékenység olyan fogadó intézményeknél történhet, amelyekkel az iskola együttműködési megállapodást köt
• helyi önkormányzat
• nemzetiségi önkormányzat
• civil szervezetek
• egyház
• oktatási intézmények (köz, felső)
• múzeum, könyvtár, levéltár
• közművelődési intézmény
• szociális és gyermekjóléti intézmény
• egészségügyi szolgáltató
Együttműködési megállapodás:az a megállapodás melyet az iskola ás az adott szervezet a felek együttműködése előtt megköt. Tartalmazza az adatokat, a vállalt kötelezettségeket, a foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységet és a kapcsolattartó nevét, elérhetőségét.
SZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG DOKUMENTÁLÁSA
• a diák jelentkezési lapot tölt ki – szülői beleegyezéssel
(javasolt, hogy egy évben minimum 1 - maximum 3 területet választhat)
Közösségi szolgálati napló: diák számára a készített napló, amelyet köteles minden tanuló magával vinni a közösségi szolgálat alkalmával. Ebben kerül rögzítésre a fogadó intézménynél milyen időkeretben, milyen tevékenységet végzett.